A Zerkovitz Princz Janka Lánynevelõ Intézet Szegeden az Oskola-utca 18. számú Korda-Dáni-féle házban a Brauswetter-féle házzal szemben, az akkori Hungária-szálló mellett volt.. Ebben a házban müködött késõbb az Endrényi-Bába- féle nyomda, ahol a Szegedi Napló elsõ számát 1878 július 28-án nyomatatták. 1870-ben mikor az iskola megnyitotta kapuit (az árvíz elõtt) az Oskola utca a Palánk, azaz a belváros szíve, korábban Plathea Magna néven a középkori Szeged, késõbb a belváros fõutcája volt. Nevét az elsõ iskola, az 1720-ban épült régi Piarista gimnáziumról kapta, amely a jelenlegi Dömötör torony helyén állott..

1869-ben felsõbb engedélylyel alapított Zerkovitz Prinz Janka felsõbb leányiskola bennlakással kiegészített, magas színvonalon álló intézet volt , amely igen szép eredményeket tudott felmutatni. A növendékek száma az egyes években 100-124 közt váltakozott és 1875-tõl értesítõket adott ki. .A tulajdonosnõ az árvíz után nem tudta ujraindítani, az intézet megszünt.

Plathea Magna a vártól délre húzódó földháton terült el. A XV. században földsánccal erõsítették meg és vizesárokkal vették körül. Központi, kietlen terén emelkedett a barokk Szent Demeter-templom. A városrészt a XIX. század elején macskaköves utcák jellemezték melyeket a nagy árvíz után teljesen átrendeztek.

Az utca nem rég kapta vissza eredeti nevét és ismét Oskola utcának hívják, de az utca páros oldala, ahol jobbára egyszintes késõ-középkori barokk-copf házacskák sora épült mint a néhai "török bazár", már nincs meg. Az utca teljes páros oldalát 1958 és 1966 között lebontották és a kor stílusának és hangulatának megfelelõ házakat építettek a helyére. Valószínû, hogy Lánynevelõ Intézet házát is akkor bontották le.

Korda–Dáni ház

A földszinten 1859 októberében Máhr József cukrászata volt. 1860 tavaszán az a hír járta, hogy a Kaszinó ide költözik, elonye hogy Máhr József a kertet díj nélkül átadná az egyletnek. 1865 tavaszán Máhr József hagyatékához tartozó cukrászbolt, a népkertben álló új kioszk 23 évi használati joggal eladó. A cukrászatot és a népkerti kioszkot Allemann és társa vette meg. A kerthelyiséget Nagy Pál vendéglos a Mátyás királyhoz címezte. O 1866 tavaszán a kertben kuglizót épített, a cukrászat helyén éttermet, novemberben kávéházat nyitott. 1868-ban vendéglojét fölszámolta, helyére októberben Lengyel Lorinc bútorraktára jött, de már 1870-ben elköltözött saját házába. 1873 tavaszán ismét vendéglo, Atyai Sándor Üstököshöz címzett vendéglojét helyezte ide, 1875 tavaszán ???a korábbi Bába-féle helyiségben létezo Üstököshöz címzett sörcsarnokot és vendéglot” Körpl József bérelte. (Ennek alapján Bábáék 1870 és 1873 között muködhettek itt.) 1878 nyarán itt hirdette újonnan berendezett könyvkötészetét Endrényi Lajos és társa. Farkas Antal 1880-i kalauzában ???Endrényi Lajos és társa (elobb Bába Imre)” nyomdája is a Dáni–Korda-házban, az Iskola utca 18. szám alatt volt. A cégnév föloldását megtaláljuk a bejegyzett cégeknél: ???Endrényi Lajos és társa (Endrényi L. és Bába Sándorné szül. Balajthy Ilka)”. A Szegedi Napló 1881. február 6-án közölte: ???Szerkesztoi irodánk és kiadóhivatalunk mától kezdve az Iskola utcában van, Endrényi Lajos és társa volt nyomdai helyiségében. A nyomdát innen ugyancsak a Dáni-féle ház nagy udvari termébe tették át lapunk kiadói, kik ez alkalommal újonnan és a legmagasabb igényeknek megfeleloleg rendezték be üzletüket.”

A ház emeletén 1859 októberében Maygráber Ágoston borászata volt. 1864-ben a Hungária biztosító-társulat, 1869-ben a Forgalmi bank, majd megüresedett helyén nyitotta meg 1872 végén Zerkovitz-Princz Janka ( Zerkovitz Béla édesanyja) leány- és nevelointézetét. 1875 márciusában a földszintet és a kertet is kibérelte, utóbbit tornaiskola számára (intézete 1882 szeptemberében költözött el). A háznak egy kicsiny része, jobbára csak a falból kinyúló cégtáblák láthatók az 1872-i Letzter-sorozat fényképén. A Vizet Korda Dáni Erzsébet tulajdonában élte túl.

Téglalap alakú telekre épült a téglalap alaprajzú egyemeletes lakóház, mely melléképületeivel körülzárta az udvart. A metszet, és 20. századi fényképek alapján homlokzata 4+K+4 tengely volt. A földszinten félköríves záródású nyílások, magasra ívelo kapu. Az övpárkány egyben könyöklopárkány volt, az ablakok egyenes záródásúak, eroteljes szemöldökkel. A tagolt fopárkány eloreugró volt. Az ???udvaron kokonzolos, pálcarácsos függofolyosó van”, írták még 1960-ban a Szeged címu könyv szerzoi. Sajnálatos módon – muemléki besorolása ellenére – lebontották, pedig megmentésére a szakemberek kétféle módozatot is beterjesztettek. Helyére 1967-ben adtak engedélyt üzletház építésére az új utcavonalra.