A „KOHN-ZERKOWITZ” családnév eredete

A Zerkowitz családra utaló legkorábbi írásos feljegyzések a moráviai Leipnik környékén élt Zsidó közösségröl szólnak és 1740, illetve 1794-böl valók. Ezekböl megállapítható, hogy ebben az idöben már jól müködö Zsidó közösség volt ezen a területen. Miután a Zerkowitz családot a fenti forrásban név szerint is említik, mint egyikét a Leipnik-ben található legrégebbi családoknak, valószínü, hogy 1600-as évek végén már ezen a területen éltek.

In the Jewish community of Leipnik, Moravia [now Lipnik nad Becvou, Czech Republic], the ZERKOWITZ family was one of the very oldest ... andwealthiest. In Hugo Gold's "Jews and Jewish Communities, Past and Present in Moravia" (1929), there is this statement: "Of the oldest families living in Leipnik for hundreds of years, the family Zerkowitz, No. 29.... must be mentioned."

A nevünk eredetének kutatását a Cohn-Zerkowitz kettös név alapján a Bohemia-Moravia-Pozanania területen fellelhetö név elöfordulások alapján végeztem. Ennek az a magyarázata, hogy a legrégebbi írott adatok arra utalnak, hogy ezt a kettös nevet használták öseink és a jelzett területeken bármelyikén élhettek.

A vezetéknév használat története

Vezetéknév használat a 18-dik század végéig a Keleteuropai Ashkenazi zsidó közösségekben nem öröklödö családnévre épült, hanem speciálisan az X ben Y (ami az X fia Y-nak) és az X bat Y (X lánya Y-nak) formára. Ez volt az elsödleges és tradicionális névadási forma. A német nyelv-területeken alakilag úgy módosult a két név írása, hogy az X Y-t közvetlen egymás után irták, (így két keresztnév is következhetett egymás után), amit úgy kellett értelmezni, hogy az elsö (X) fia a másodiknak (Y), Pl: Jákob Jehuda névhasználat Jákobot mint (Mardekhai) Jehuda fiát jelenti. A Lengyelországban, ezen belül Poznaniaban élö zsidó családok esetén vagy ez a névhasználat maradt, vagy ami gyakoribb, hogy még egy owicz toldalékot kapott, ami a patrialhális kapcsolatot jelezte (patronomics) és az apai név után állt. Pl: Jakob Jehudowic.
Europa más területein, már korábban, a 16.-dik század körül áttértek a vezetéknév használatra, de a Bohemia, Moravia, Austria, Magyarország, Galicia terület együttesben (ami köztudomásul a Hapsburg birodalom területe volt) élö zsidó családok csak II. József 1787-ben kiadott rendeletének hatására tértek át a vezetéknév használatra. Ezekre, a választott vezetéknevekre, nagyon jellemzö volt a területi hovatartozás.

Nálunk magyarországon nem a területi hovatartozás alapján választott nevek voltak a jellemzöek. Nálunk a zsidó családok német vezetékneveket (pl. Schwarz, Weiss, Roth, Blau, Gelb, Grün, Goldmann, Silber, Gross, Klein) stb kellett választani, ugyanakkor a Moráviai vagy Bohemiai részen pl. a Abelis, Auspitz, Austerlitz, Back, Bendiner, Bondi, Boskowitz stb. neveket választottak amelyek városokra, területre vonatkoztak. A családok és a nevek területi szétszóródása részben a gazdasági és törvényes befolyásra (Europában sok helyen un. Zsidó ellenes törvényekkel területre és mennyiségre is korlátozták a betelepülö családokat), részben a közösségre jellemzö költözködési szokásokra vezethetö vissza. A törvényi hatások következtében csak a család legidösebb fiának helybenmaradása vált lehetövé amikor megházasodott, és a többi gyermeknek máshova kellett költöznie amikor családot akart alapítani.
Az új névhasználatra való áttérés sem ment egyszerre és egyformán mindenhol. Van ahol becenév vagy gunynév formára változott elöször, de az apa-fia kapcsolat is különbözö vezetéknév választási lehetöséget tett lehetövé. Ezen túlmenöen az anyai ág vezetéknévének adaptálására, a nagyszülök vezetéknevének adaptálására, és teljesen új név adaptálására is lehetöség volt. Igy ugyanazon családon belül is nagyon sok vezetéknév variáció tapasztalható pl. Fraenckel and Frenkel, Maisel and Meisel, Perlhäfter and Perlhöffer, Ginsburg and Ginsburger stb. További eltérések tapasztalhatók a nyelvi környezet változás miatt, itt elsösorban a német anyanyelvü környezet okozta változások a jellemzök.
Ezekután a következökben összegezhetök a szóbajöhetö névválasztások:
1. A Kohen or Levite eredetre utaló vezetéknév.
2. Területre utaló vezetéknév (toponyms).
3. Apai ágra utaló vezetéknév.
4. Anyai ágra utaló vezetéknév.
5. Foglakozásra utaló vezetéknév.
6. Személyes adottságokra utaló vezetéknév.
7. A lakóheépületre utaló vezetéknév.
8. Acronymic vezetéknév.

A KOHN-ZERKOWITZ vezetéknév eredete

A fennti bevezetö alapján többféle megközelitésben is kutatható a Kohn-Zerkowitz családnév eredete. Kutatható az elsö lehetöség, azaz, hogy a Zerkowitz családnévben a "kohen" vagy "kohn" a kiegészítö elötag, amely vallási eredetü és a papi áldás szövegének elmondására jogosít, amint "Kohanite áldásként" vagy csak mint "Aaroni áldás" ismernek. Zsidóknál a "kohane" megnevezés azt feltételezi, hogy Áronnak [Moses bátyjának] az elsö föpapnak közvetlen leszármazottja. "Apáról fiúra szállt és használt vezetéknév elötag a (Cohen, Kahana,Kohn...), the tradition of Kohanite még nagyon erös és a sírköveken is jelzik; Az erösen vallásos körökben ezt a tradíciót fokozottan ápolják papi áldás szövegében és bizonyos tilalmakban" [forrás: "Jewish Budapest" (1999), pp. 142-143].

Az, hogy a Zerkowitz family "Kohn" volt, a család két ágában egyértelmüen nyomonkövethetö: (1) Michael Zerkowitz neve lányának Zibiliának a születési anyakönyvében 1780-ban Mahr. Weisskirchen-ben (Moravia) kétféle névvel van bejegyezve "Michael Cohn" és "Michael Zerkowitz"; (2) Samuel Zerkowitz családja Trencinben és leszármazottjai egyedül a Kohn vezetéknevet használták, mig néhányan kötöjellel kapcsolták nevük elé "Kohn-Zerkowitz" ként.

A valósághoz tartozik, hogy ez a magyarázat számomra nem volt eléggé meggyözö, és ezért továbbléptem, a további lehetöségeket is megvizsgáltam. A következö nézöpontotnál a kor és a területet meghatározó voltából indúltam ki, ami jellemzö volt a lengyel királyság területén, és az így kapott eredmények is hihetöbbnek tüntek. Ez a nézöpont azt feltételezi, hogy vezetéknevünkben nem a Kohn hanem a Zerkowitz a csatolt tag. Ennek magyarázataként abbol a történelmi eseményböl indultam ki, hogy a névváltozás idején öseink a Moráviai vagy a Poloniai területen élhettek. A középkori Poloniai és Moraviai vezetéknév használatot kutatva, megerösítést nyertek felsorolásban szereplö névhasználati szabályok, de különösen a területi hovatartozásra utaló toldalékok. Ezután jött az a gondolat, hogy a Zerkow és Zerkowice helységhez, amely ma is megtalálható Lengyelország területén, valami közünk lehet.

Egy kis helytörténet

Zerkow városa, amely a középkorban Kalisz és Konin tartományokhoz tartozott és tradicionálisan nagy Lengyelország délkeleti részén található, tartományi székhely alapján Poznanhoz illetve Kaliszhoz tartozott. (Poznan 1793-tól mint Wielkopolska szerepelt a Porosz tartományok között.) Ez a terület a 10.-dik századtól kezdve a Lengyel Nemzeti gyökerek történelmi középpontja volt és mint ilyen, egyben az ország legjobban fejlödö és leggazdagabb tartománya is volt. 1793-tól amikor a nagy Lengyelország neve Poroszországra változott, ezt a területet Dél-Poroszországnak is nevezték. A Bécsi Kongresszus ugyan ennek a tartományi együttesnek egy részét levágta és az autonom Lengyel királysághoz kapcsolta (Orosz fennhatóság alatt), míg a nagyobbik része Poznan Porosz Provincia lett, és ennek hatására a Kalisz és a Konin körüli terület külön életet élt az ország többi részétöl, de ez az öseinket már nem érintette, mert ez 1868-után történt. Az azonban fontos lehet, hogy a 17.-dik századtól kezdve a terület lakossága lassan átalakult, és a terület kezdett elnémetesedni, ami német katolikus kolóniák kialakulásával jellemezhetö. 1793-ban a 2 Millió körüli lakosság 35%-a volt már német és csak a tartomány közép és déli része volt jellemzöen lengyel anyanyelvü. A dokumentumok megnevezése, így a vezetéknevek használata is a 19.-dik századot megelözöen a Poznan provinciában egyedinek mondható . A vezetéknevek direkt formában, vagy utótaggal utaltak arra a nagyobb városra amelyben az ösök éltek,( ami megkönnyíti a visszakeresését). A másik, vezetéknév használatot meghatározó dolog a két etnikai csoportból adódott, ami jellemzö volt erre a területre. A terület Észak és nyugati részén németek éltek, a nevek, a helységek és a hivatalos nyelv itt a német volt. A lenyel neveket a lengyelül beszélök csak a privát életben használták. A 19.-dik században már tipikus volt, hogy a német területen élö lengyel lakosok nevének írását is megváltoztatták, németesítették.

Poznan tartományban az anyakönyvi adatokat , igy a születés, házasság és elhalálozási adatokat már a 18 és 19.-dik századtól rögzitik, de vallástól és területtöl függöen lényegesen eltér a kezdés idöpontja, és kizárólag az adott felekezet rögzítette. A Porosz adminisztráció csak 1874-tól kezdte el a civil adatok rögzítését. Legrégebbi és legnagyobb mikrofilmen kutatható anyaga a romai Katolikus egyháznak van, a Lutheránus és a Zsidó Egyház lényegesen késöbb kezdte az anyakönyvezést és kisebb a gyüjteménye.

Ezután a történelmi áttekintö után öseink által használt Cohn-Zerkowitz vezeténév használatra visszatérve valószínüsíthetö, hogy a vezetéknév használatban a Zerkowitz rész csak utótag, amely a Zerkow vagy Zerkowice környékén élö KOHN (Cohn) nevü német ajku közösségre utal. Ezt az elképzelést is megerösíti a Cohn és a Zerkowitz név alternatív használata.

A Zerkowitz vagy Zerkowicz vezetéknévnek egy szláv irás szerinti verziója is ismert a Zerkowski. Ennek a formának az elemzésekor szintén a Zerkow (Zerkowo) területét nevezik meg eredetként azzal a kiegészítéssel, hogy ez a XV. századig vezethetö vissza és a Zerk elsö rész élelemre vonatkozik.

Szülöi hovatartozás:

De, hogy a további lehetöségeket se hagyjuk figyelmen kivül, megvizsgáltam, hogy a szülöi hovatartozás, mint vezetéknév használat is elképzelhetö-e. Amint már utaltam rá, a lengyel névhasználatban a fia valakinek kapcsolatot "ovicz" toldattal jelzik, amelyet a német közösség "owitz" -ra változtatott. Ugyanígy utaltam korábban már arra is, hogy a 1787 elött ezen a területen a zsidó közösségekben a családi kapcsolat jelezésére a keleti névhasználat volt a meghatározó. Igy a COHN-ZERKOWITZ névhasználat a már átnémetesedett formában a hagyományos formájú ZERKO fia keleti névhasználatot jelenti. Pontosabban SALAMON COHN-ZERKOWITZ névre halgató ösöm neve úgy is mondható, hogy Cohn Salamon (aki) Zerko fia. Ami ennek ellent mondhat, a COHN vezetéknévként történö használata, mert a 19.dik századig a szidóság nem használt ezen a területen örökletes vezetéknevet. A ZERKO név forrása ebben az esetben lehet az említett zerk élelmiszernév, ami alapján lehetett várost is elnevezni. Tekintettel arra, hogy a név eredete 1600-as éveknél korábbra tehetö, ez a megoldás tünt számomra meggyözönek.

Jelenlegi névhasználat:

Az eredetileg KOHN-ZERKOWITZ -nak irt családnév a családfánk második-harmadik generációjában ZERKOWITZ -ra változott, és a leszármazottak zöme most is így írja a nevét. Kivételt képez a Nyugat Európában élö francia és osztrák leszármazottak illetve a Magyarországon található egyik Zerkowitz ág, amelyhez mellesleg én is tartozom, aki a nevét a múlt század eleje óta ZERKOVITZ -ként írja.

Legfrissebb adatok:

Dr. F. Hillel, who lived in Leipnik, Moravia [Lipnik nad Becvou, Czech Republic] in the 1920s? He was a native of Galicia and moved to Leipnik as an adult. He published a book in 1928 entitled "Rabbis & Families of Merit of the Leipnik Community in the 17th & 18th Century". At the end of the book, he writes the following:

"Nevertheless an attempt will be made in our second volume to determine the genealogical development of all those families who between 1750 & 1850 constituted the mainstay of this community, with special emphasis paid to the following families: Bachrach, Bellak, Berger, Frank, Fried, Friedl, Gluck, Gorge, Gold, Grunberger, Gross, Herz, Himmler, Klein, Kohn, Kulka, Presser, Rozenzweig, Silberstein, Silzer, Spitzkopf, Schroter, Shrottmann, Schramek, Tauber, Vogel, Werner-Rumpler, and Zerkowitz".