TONSORISOK
 
A Tonsoris vezetéknév mint a Borbély latin nyelvű alakja valószinű, hogy az orvosláshoz kapcsolódó borbély mesterségből származik. Ezt az is alátámasztja, hogy a múltban egész Európában, a vezetéknév választás egyik forrása a foglalkozás volt.
A XVII-XVIII században Magyarországon Tonsoris családok a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon éltek és evangelikus családok voltak. Nyugat-magyarországon a Tonsoris családok egy része Németországból, pl. Darmstadtból érkezett az onnan származó betelepülőkkel, de a Felvidékről (Senna) is érkezhettek az országba. Tonsoris Borbély Ferencről, Tonsoris Miklósról, Tonsoris 1. János-ról, Tonsoris Mihályról és Nicolas Tonsorisról találtam adatot.
A Duna-Tisza közén található Tonsoris családok a szintén a betelepülőkkel együtt a Felvidékről érkezetek. A mi őseink akik a legelső írásos bizonyitékok alapján Décsen (később Szarvason) éltek, a feltételezésem szerint Kassa környékéről települtek át.
 

Szarvasról a legkorábbi Tonsoris dokumentum Tonsoris T. -ről szól és egy töredékl:

"Megvallom, hogy ez nem mind magam munkám; holott boldogult T. Tonsoris, Németh Ádám, sőt Tisztel. Senior Bárány György Uraknak is némelly drága irásaikból sokakat ide tartozó s ezen Eklesiát illető dolgokat szedegettem, mellyeket magam fülem hallatára még a most élő régi öregekkel meg is bizonyítattam, és örök emlékezetül fel is jegyeztem. A méreggel tellyes rozsdás fogu Zoilus [rosszindulatú kritikus] ellen pedig ezzel vigasztalom magamat: Dat veniam Corvis, vexat censora columbas. [A cenzúra - római főhivatal - kedvez a varjaknak, s gyötri a galambokat.] ".

Sajnos a hivatkozott irás amit a töredék idéz, nem tudom, hogy hol található és azt sem tudom, hogy mi a szerző neve pontosan.