TONSORIS SAMUEL
 

 

 

 

 

TONSORIS SÁMUEL
( ükapám Borbély Sándor édesapja) evangélikus lelkész és tanár volt, aki 1787 -ben született a felvidéken, Bakabányán. Szarvasra vagy Décsre 1810 körül települt át. Ebből az időszakból Décsen vagy Szarvasról még nincs a lakosokról feljegyzés. Az 1814-15 években Szarvason tanított és onnan Dunaegyházára ment jegyzőnek. Dunaegyházán 1818-ban megnősült, elvette a Hertai jegyző Kiss Ádám lányát Kiss Sophiat. 1819 és 1827 között volt Dunaegyházán jegyző, itt hat gyermeke született amelyek közül öt túlélte a gyermekkort. Én a legidősebb fia, Borbély Sándor leszármazottjának számítok. Valamikor 1827 körül a teljes család elköltözött Dunaegyházáról Mendére és itt további gyermekei születtek. 1856-ban halt meg.
 

 

Tonsoris Sámuel szarvasi tanítóskodásáról az alábbi töredék szól:

" Így Hamaliar Márton és Machula Gábor részint okos tanácsokkal, részint az iskolák számának szaporításával szereztek maguknak e téren érdemeket. Főleg Machula buzgólkodására adott a földesúr két sessió földet az evangelikus iskolák fenntartására, ami lehetővé tette újabb iskolák felállítását. 1815-ben már öt iskola volt, amelyekben Kristoffy György, Kollár János és Tonsoris Sámuel a fiúkat, Molitórisz Gábor és Csernok Mátyás a leányokat tanították. A tanítás beosztasánál ez idoben rnég nem volt állandólag kiszabott elv. 1815-ben a tanulók kisebb és nagyobb osztályokba voltak osztva s az egyház vezetoi közül többen azt kívánták, hogy minden tanító külön tanítsa a kisebb és nagyobb fiúkat és a leányokat."